The Weekend Magazine

by Tomeci Press Publications

Alege limba ta
Egy bíró vaskos ügyiratot tanulmányoz egy belga tárgyalóteremben

A Genti Egyetemi Kórház (UZ Gent) egyik orvosának gyanúja nyomán indult vizsgálat egy 35 éves, deerlijki nő letartóztatásához vezetett. A nőt azzal vádolják, hogy 2014-ben és 2015-ben megölte hét hónapos kislányát és 25 napos kisfiát, tavaly pedig megpróbálta megölni harmadik gyermekét, egy öthetes csecsemőt. A nyomozás során napvilágra került egy döntő jelentőségű részlet: a harmadik gyermeket lombikprogramban, a nő partnerének petesejtjével fogantatták, így kizárható, hogy a nő örökített volna át rá genetikai betegséget.

(Szerkesztőség: Belgium / Igazságszolgáltatás és társadalom)


Ami kezdetben családi tragédiák egymásutánjának tűnt, mára egy jogi rémálom körvonalait öltötte. A nyugat-flandriai Deerlijkből származó 35 éves nőt elektronikus nyomkövetővel ellátott bírósági felügyelet alá helyezték. Két gyermekének megölésével és a harmadik elleni emberölési kísérlettel gyanúsítják. A vizsgált események több mint egy évtizedet ölelnek fel, a nyomozók pedig most igyekeznek feltárni a halálesetek hátterét.

A tragédiák időrendje

A Nyugat-Flandriai Ügyészség tájékoztatása szerint az első két haláleset 2014-ben és 2015-ben történt. A sajtóban M.V. monogrammal azonosított nő először egy hét hónapos kislányát veszítette el, majd röviddel később egy kisfiút, aki mindössze 25 napig élt. Akkoriban mindkét halálesetet természetes okoknak tulajdonították.

A nő még a helyi sajtónak is adott interjúkat, amelyekben gyászoló anyaként mutatkozott be. Az egyikben azt állította, hogy a két gyermek egy „ritka genetikai betegség” áldozata volt, amelyben a szívből érkező jelek nem jutnak el az agyba, ezért a szív leáll. Emlékükre jótékonysági rendezvényt is szervezett.

Az orvos, aki megtörte a csendet

A nyomozást csak tavaly márciusban nyitották újra, amikor a nő kórházba vitte harmadik gyermekét, egy súlyos légzési nehézségekkel küzdő, öthetes kisfiút. Az orvosok nem találtak egyértelmű orvosi magyarázatot sem a csecsemő állapotára, sem arra, hogy mi történhetett vele otthon.

A Genti Egyetemi Kórház (UZ Gent) egyik orvosában komoly gyanú merült fel, ezért azonnal értesítette a hatóságokat. „A nyomozás azután indult, hogy az UZ Gent egyik orvosa tájékoztatta az ügyészséget azokról a gyanús körülményekről, amelyek között egy öthetes csecsemőt kórházba szállítottak” – nyilatkozta a belga sajtónak Griet De Prest, az ügyészség szóvivője.

A részlet, amely mindent megváltoztatott

A nyomozás olyan körülményt tárt fel, amely alapjaiban kérdőjelezte meg a nő állítását az állítólagos genetikai betegségről. Az orvosok megállapították, hogy a 2025-ben kórházba került harmadik gyermeket lombikprogrammal, a nő saját petesejtje helyett a partnerének petesejtjével fogantatták.

Ez azt jelenti, hogy a csecsemőnek nincs genetikai kapcsolata M.V.-vel. Következésképpen a korábban említett, az anyától örökölt ritka genetikai betegség nem magyarázhatja az állapotát. Ez a felfedezés arra késztette a nyomozókat, hogy a 2014-es és 2015-ös haláleseteket is más megvilágításban vizsgálják.

A Münchausen-szindróma más által kiváltott formájának gyanúja

Az ügyészség hivatalosan nem erősített meg pszichiátriai diagnózist, az ügyben azonban felmerülnek a más által kiváltott Münchausen-szindrómához kapcsolódó jelenségek. Ez egy ritka és rendkívül veszélyes pszichés zavar, amelyben a szülő – többnyire az anya – szándékosan betegséget vagy sérülést idéz elő a gyermeknél, hogy figyelmet és együttérzést váltson ki saját maga iránt.

A nőt jelenleg a 2014-es és 2015-ös halálesetekkel összefüggésben emberöléssel, a 2025-ös eset kapcsán pedig emberölési kísérlettel vádolják. Házi őrizetben van, elektronikus nyomkövetőt visel, miközben a nyomozás folytatódik.

Összegzés

A deerlijki tragédia ismét ráirányítja a figyelmet egy rendkívül érzékeny és súlyos egészségügyi, valamint társadalmi problémára. Az orvosok időnként olyan helyzetekkel találkoznak, amikor a szülők odaadónak tűnnek, valójában azonban szenvedést okoznak gyermekeiknek. Az egészségügyi dolgozók szerint az UZ Gent orvosának megvolt az intuíciója és a bátorsága ahhoz, hogy megtegye azt, amit kevesen mernek: megkérdőjelezzen egy első látásra logikusnak tűnő történetet. Ha a vádak beigazolódnak, az ügy fontos példává válhat arra, miként működhet együtt az egészségügy és az igazságszolgáltatás a legkiszolgáltatottabbak védelmében és életének megmentésében.

Üres újszülött-intenzív inkubátor orvosi műszerekkel és sztetoszkóppal egy megfigyelőlapon

Vélemény, hozzászólás?

Trending