Belgium egyik legforgalmasabb útvonalán új traffipaxot helyeztek üzembe, amely nem használ látható vakut vagy az útburkolatba épített érzékelőket. Az infravörös technológia segítségével egyszerre képes az összes sáv ellenőrzésére. A fejlesztés azonban kérdéseket vet fel valódi céljáról: a közlekedésbiztonság javításáról vagy a helyi bevételek növeléséről van szó?

(Szerkesztőség: Belgium / Mobilitás és technológia)

---

Az Antwerpenen átvezető Kennedy-alagúton naponta közlekedő autósok új „útitársat” kaptak. A hét eleje óta egy új generációs, „superflitser” becenevű traffipax ellenőrzi a Hollandia felé tartó forgalmat, ahol 70 km/h a sebességhatár. Különlegessége, hogy nem bocsát ki látható vakut, így a járművezetők nem kapnak fényjelzést, amikor felvétel készül róluk.

Hogyan működik a „láthatatlan” technológia?

A hagyományos, az aszfaltba épített induktív érzékelőket használó készülékektől eltérően az ausztrál Redflex vállalat által gyártott új NK7 radar- és infravörös technológiát kombinál. Így képes mérni a sebességet és képet készíteni a járműről anélkül, hogy erős fényvillanással megijesztené a többi autóst.

„A készülék radar- és infravörös technológiával működik, és egyszerre az összes sáv forgalmát képes ellenőrizni” – magyarázta Stefanie Nagels, a Flamand Útügyi és Közlekedési Ügynökség (AWV) szóvivője. Hozzátette, hogy a régi, látható vaku veszélyes láncreakciókat válthatott ki: „Az erős fény hatására a többi vezető hirtelen fékez, ami veszélyes helyzeteket teremt. Ezzel az eszközzel ez már nem fordul elő.”

Az infrastruktúra egyik veszélyes pontja

A Kennedy-alagút Belgium egyik legforgalmasabb közúti csomópontja: naponta átlagosan mintegy 150 000 jármű halad át rajta a két irányban. Bár a környéken már működnek sebességmérő kamerák, a hatóságok továbbra is veszélyes útszakasznak tekintik. Az új készülék az alagút mindhárom sávját lefedi, így nincs szükség több különálló berendezésre.

Újdonság az antwerpeni körgyűrűn

Bár ez a traffipax-típus újdonság a belga autópályákon, nem teljesen ismeretlen. Flandria regionális útjain már 105 hasonló készülék működik, Vallóniában és Brüsszelben pedig az NK7-et mobil sebességmérőként használják. A flamand hatóságok ugyanakkor egyelőre nem tervezik a „superflitser” hálózat autópályákra történő kiterjesztését. Miért éppen a Kennedy-alagutat választották?

Viták és megválaszolatlan kérdések

Belgium a rögzített sebességmérő kamerák rendkívül nagy sűrűségéről ismert: mindössze 30 500 km²-en csaknem 4650 készülék működik. Az intenzív ellenőrzés ellenére a közúti balesetek száma továbbra is magas, és sokan megkérdőjelezik az intézkedések hatékonyságát. Egyes kritikusok szerint a kamerák inkább a helyi költségvetést gyarapítják, mintsem életeket mentenek; különösen Flandriában érte az önkormányzatokat olyan vád, hogy a bírságokkal növelik bevételeiket.

A Kennedy-alagút új „superflitser” készüléke sem kivétel a viták alól. A hivatalos cél a közlekedésbiztonság növelése, a látható vaku hiánya azonban váratlan bírságokhoz és a hatóságokkal szembeni bizalmatlanság fokozódásához vezethet.

Összegzés

A Kennedy-alagút így a belgiumi közúti ellenőrzés jövőjének kísérleti terepévé vált. Az infravörös technológia ígérete szerint megszüntetheti a hagyományos vakuk által kiváltott hirtelen fékezéseket. Egy olyan országban azonban, ahol már mindenütt traffipaxok vannak, és erős a közbizalmatlanság, továbbra is kérdés: valóban az állampolgárok védelme a cél, vagy csupán egy újabb módszer a megbírságolásukra?