A belga parlament 2026. november 6-án, péntek reggel jóváhagyott egy példa nélküli törvényt, amely meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi a rendvédelmi szervek számára, hogy erővel behatoljanak magánlakásokba, és őrizetbe vegyék azokat a tartózkodási joggal nem rendelkező személyeket, akik nem hajlandók elhagyni az országot. Az Anneleen Van Bossuyt menekültügyi és migrációs miniszter által határozottan támogatott intézkedés célja a kitoloncolások felgyorsítása. Miközben a kormány a közrend győzelméről beszél, bírák és ügyvédek már az Alkotmánybíróság előtti megtámadást jelentették be.

(Szerkesztőség: Belgium / Politika és migráció)

---

Heteken át tartó heves viták, a nagyvárosokban rendezett tiltakozások és az igazságszolgáltatás részéről érkező bírálatok után a belga szövetségi parlament elfogadta a törvényt, amely szélesebb hatáskört ad a rendőrségnek az országban jogellenesen tartózkodó személyekkel szemben. A döntés fordulatot jelent a belga politikában: a kormány az elsősorban adminisztratív megközelítés helyett határozottabb visszatérési politikára kíván áttérni.

A törvényt határozottan támogatta a menekültügyi és migrációs miniszter, Anneleen Van Bossuyt (N-VA). A kezdeményezés a kormány stratégiájának egyik központi eleme, amely a kitoloncolások számának növelését és a visszatérési határozatok végrehajtását célozza.

Hogyan működik majd a törvény a gyakorlatban?

A maszkos rendőrök ajtóbetörésének képe akár egy akciófilmből is származhatna, a törvény szövege azonban szigorú feltételeket ír elő. A rendőrség nem léphet be tetszőleges lakásba, bármikor. A legfontosabb feltételek a következők:

• Érintett személyek: Az intézkedés kizárólag azokra vonatkozik, akik veszélyt jelentenek a közrendre vagy a nemzetbiztonságra, például akiket nemi erőszak, kábítószer-kereskedelem vagy gyűlöletre uszítás miatt ítéltek el.
• Már kiadott távozási határozat: Az érintett személynek már rendelkeznie kell a nevére szóló, az ország területének elhagyására kötelező határozattal, amelynek nem tett eleget.
• Bírói engedély: A lakásba történő kényszerű belépéshez vizsgálóbíró engedélye szükséges.
• Időkorlát: Az intézkedések csak 5:00 és 21:00 óra között hajthatók végre, az éjszakai beavatkozások elkerülése érdekében.
• Lakatos: Ha az ajtót nem nyitják ki, a rendőrség lakatost hívhat a bejutáshoz.
• Gyermekek: A törvény tiltja a gyermekek őrizetbe vételét, de lehetővé teszi a szülők őrizetbe vételét akkor is, ha kiskorúak tartózkodnak a lakásban.

Miért ennyire vitatott a törvény?

A parlamenti elfogadás ellenére a törvény továbbra is erősen vitatott. A vizsgálóbírák és az ügyvédek „szükségtelennek és homályosan megfogalmazottnak” tartják. Szerintük a meglévő jogi eszközök már elegendőek voltak, az új törvény pedig még bonyolultabbá tesz egy eleve összetett eljárást.

Az egyik legfontosabb kifogás a jogorvoslati lehetőség hiánya. Az érintett személy nem támadhatná meg annak a bírónak a döntését, aki engedélyezte a lakásba való belépést. Ez komoly kérdéseket vet fel az alapvető jogok védelmével kapcsolatban.

A gyermekekre gyakorolt lehetséges hatások szintén komoly aggodalomra adnak okot. Egy erőteljes rendőri beavatkozás átélése a saját otthonukban súlyos pszichológiai következményekkel járhat a kiskorúak számára, és a családok hirtelen szétszakadásához vezethet.

A rendőrök körében sem teljes az egyetértés. A szakszervezetek az állomány biztonságáért aggódnak: egy lakásba történő kényszerű behatolás magas kockázatú művelet, amely gyorsan erőszakba torkollhat.

Következő állomás: az Alkotmánybíróság

A törvény elfogadása után sem biztos annak jövője. Ellenfelei bejelentették, hogy az Alkotmánybíróság elé viszik az ügyet. Ha a testület úgy ítéli meg, hogy a jogszabály sérti a magánélethez való jogot vagy az arányosság elvét, megsemmisítheti azt.

Összegzés

Belgium fontos, de kockázatos lépést tett a menekültügyi és visszatérési politika reformja felé. A meghatározott feltételek mellett történő kényszerű lakásba lépés közvetlen válasz a lakosság egy részének a jogellenes tartózkodással és az ahhoz kapcsolódó bűnözéssel szembeni elégedetlenségére. Van Bossuyt miniszter politikai sikere azonban jogi csatává válhat, ha a bíróságok az alapvető jogok megsértését állapítják meg. A rendőri szerveknek eközben fel kell készülniük egy olyan szabályozás alkalmazására, amely megváltoztatja az állam és a területén jogellenesen tartózkodó személyek kapcsolatát.